Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fotósélet, elektronikus hírlevél

2009.11.09

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének elektronikus hírlevele

Felelős szerkesztő és kiadó: Győri Lajos

Webszerkesztő: Szabó Márta

__________________________________________________________

TIT-ÉV Fotója – Év Fotósa

címmel nemzetközi fotópályázatot hirdet a TIT Pannon Egyesülete és a Győri Fotóklub Egyesület

Részvételi feltételek: A pályázat nyitott, azon foglalkozástól, életkortól és lakóhelytől függetlenül bárki részt vehet. Egy szerző legfeljebb 4 színes vagy fekete - fehér kötetlen témájú papírképet küldhet be. Az alkotások mérete 30x 40 cm. Az ennél kisebb méretű fotókat 30x40 cm-es 2 mm-nél nem vastagabb kartonra kell felragasztani. (A méret be nem tartása kizárja az alkotást a pályázatból.) Képsorozat nem küldhető be. Minden kép hátoldalán szerepelni kell a szerző nevének, postacímének és alkotása címének.

A kiíró a pályázattal kapcsolatos publikációban a beküldött pályamunkákat térítésmentesen felhasználhatja. Ez ellen a szerző a nevezési lapon tiltakozhat.

Minden pályázó megkapja a kiállítás katalógusát.

A pályázaton csak a nevezési díjat befizető pályázó vehet részt.

Nevezési díj:  Pályázónként:  2500 Ft / fő vagy12 €/fő

A beküldött fotókat a kiíró az értékelést illetve a kiállított alkotásokat a vándorkiállítást követően visszaküldi.

A nevezési díjat csekken kell befizetni, mely a „Nevezési lap”-pal együtt igényelhető a kiírónál. További információ magyar német vagy angol nyelven: igényelhető.(36/96- 525-060, fax:36/96-525-062, gyor@titpannon.t-online.hu) A fotókat nyomtatványként, ajánlott küldeményként kérik postázni. Csomagot a kiírók nem vesznek át.

Beküldési cím: TIT Pannon Egyesülete, H-9023 Győr, Szent István u. 5.

Postai úton történő beküldés esetén: TIT Pannon Egyesülete,                Győr, Pf.:83,  9002   Hungary

Pályázati naptár:                 

Beérkezési határidő: 2009. november 25.

Zsűrizés: 2009. december 10.

Értesítés: 2009. december 20 - ig.

A zsűri tagjai: Szabó László AFIAP, Magyar Fotóművészek Világszövetsége tagja, fotóművész (Szlovákia); Szabó Béla AFIAP, E-MAFOSZ/G, Hon-ÖGPh, EPHAP, Magyar Fotóművészek Szövetségének a tagja, fotóművész, Dániel István E-MAFOSZ/G, ES-MAFOSZ fotóművész és Sarmaság László festőművész (Győr)

A díjátadás és a kiállítás megnyitása ünnepélyes keretek között történik.

A kiállítás helyszíne: Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ, Győr, Árpád út 44.

Győri kiállítás megnyitója: 2010. február 8. 18 óra

Kiállítás látogatható: 2010.március 5-ig

____________________________________________________________

 

Csak forma? Gondolatok a minifotókról

A miniatűr a művészetben ismert forma. Ennek példájára írták ki Belgrádban a minifotó pályázatot.

Mint   kérdésemre kapott válasz szerint, ezt az hozta létre, hogy a szokásos méretű képek készítése  korábban olyan anyagi áldozattal járt a magas költségek  miatt, hogy azt kevesen – csak a profik engedhették meg maguknak. Ugyanez a helyzet hozta létre a triptiheket, amely három, vagy négy egymáshoz kapcsolt kisméretű, de nem minifotó volt nagyméretű keretben. A különböző művészeti ágakban a miniatűr fogalmilag is meghatározott, Így a szobrászatban torzó, festészetben viszont nagyméretű kicsinyített változata is lehet, mert  például bravúr kell egy miniatűr arcképhez stb. Minthogy a minifotó pályázat   a külföldi példa alapján, már nálunk is teret nyer, érdemes lenne meghatározni a minifotó fogalmát. Sajnos e tekintetben az eredeti kiírók is adósak, csak a méretet határozzák meg. Mi indokolja a fogalmi meghatározást? Ugyanis, amíg a festészetben a nagyméretű kép miniatűr megfogalmazása bravúr, addig a fotónál ez olyan egyszerű technikai kérdés, amely nem jelent művészi  teljesítményt. A másik érvem pedig az, hogy a forma nem lehet független a témától .Tudjuk, hogy a panoráma forma is sajátos kötöttséget tételez fel  témában. Ugyanígy a levelezőlap méret is sajátos jellemzőkkel rendelkezik. Mindez feltételezi azt, hogy a kisméret is igényli a megfelelő témát, ami csak ebben a formában érvényesül és a nézőre – befogadóra - is ebben a formában hat. Véleményem szerint a miniatűr fotónak, vagy minifotónak, tartalmilag olyan jelképszerű  képi megfogalmazással kell bírnia, amely utalás a teljes nagyméretű képre és nem a nagykép kicsinyített a témát teljességre törekedve tartalmazó mása. Például említem meg, hogy amíg egy portré, vagy annak egy részlete lehet miniatűr kép témája, ,addig egy ember kalappal már nem. Vagy említhetem azt is, hogy egy őszi táj vonzó fotótéma, de mini képen már élvezhetetlen.. Egy forgó táncos nagyszerű téma, de minifotón már csak egy jellemző részlet lehet megfelelő. Stb. Az első országos minifotó pályázat tapasztalata késztet arra, hogy e témával foglalkozzam, mert a minifotó csak méretben történő meghatározása sablonos értékítélethez vezethet. Határozott véleményem, hogy a miniatűrfotó csak akkor lehet művészi törekvéssel készített alkotás, ha a forma és tartalom egységet mutat. Ennek megfelelően az ilyen jellegű pályázat kiírásában – szerintem – meg kell határozni, hogy a tartalom az adott mérethez igazodjék akként, hogy a miniatűr jelkép teljes értékű igényt elégítsen ki a befogadóban, azaz a nézőben. Ennek pedig előfeltétele a forma és tartalom egysége. E sorokat azért vetítettem papírra, mert olyan  aránytalanul sok képet  láthattunk a minifotó pályázatra érkezett alkotások között, amelyek nem mutattak  egységet a formával és tartalommal.  - Láng Tibor -